Liget falu - Önkormányzat

LIGET MÚLTJA



1310-ben említik először Particula terra Lygeth vocate, Villa Lygeth alakokban. Az ekkor Tolna vármegyéhez sorolt falu a szekszárdi konventhez tartozott. Péter gróf fia Jakab itteni birtokát Kemény grófnak és Miklós testvérének 2 márkáért zálogba adta. 1315- ben Lygueth már a Dömötöröké.
1315-ben Lygereth
1327-ben Lygeth
1374-ben Ligeth
1426,1430,1433. években Poss. Ligethy
1464-ben a falu Korog Gáspáré, amelyet Benedek de Agárdnak ad el 100 ft-ért.
A középkorban „Kerekliget” faluként említik.
A 14. században újabb nagy gazdasági és társadalmi változások mentek végbe Magyarországon. Új telekfogalom jelent meg. A művelés alapja a jobbágytelek lett. A telek nagysága 1 hold lehetett. A telek a földesúr tulajdonában volt, használatáért a jobbágy járadékkal tartozott az urának.
Baranya 15. századi határleírása sok információt nyújt a környékre vonatkozólag. A megye kiterjedése e században volt a legnagyobb. A század második harmadától nagyarányú pusztásodási folyamat indult el. Oka a háborús cselekmények, adóterhek és a jobbágyok egy részének elszegényedése lehetett.
Török-kor
A 16. században kétszer annyi település létezett, mint később. Liget átélte a török hódoltságot, folyamatosan lakott község volt. Liget a török defterekben 1554-ben 8 házzal, 1565-ben 11 házzal, 1582-ben 21 házzal bírt. Neve minden esetben Kerek-Liget. Ezen adatok alapján feltételezhetjük, hogy a falu török hódítást követő átmeneti visszaesés után folyamatosan gyarapodott a 16. század második felében. Jelentőségére utalhat, hogy az ún. „Kakasvár” (ma is így nevezzük a Rózsa utcát) a néphagyomány szerint a török idők alatt a falu erődítménye, földvára volt, ami egyben a falu legmagasabb pontja.
A 17. században történt összeírásokból kiderül, hogy a faluban 7 család élt. Gazdasági mutatóik, egyéni vagyoni helyzetük eltérő volt.
A 18. században a pécsi kerületben kincstári birtok volt Liget.
Több sváb család is települt a községbe az országos betelepítések során. A falu szép lassan fejlődésnek indult. Meghatározó volt a családi gazdálkodás, földművelés, állattartás.
A két világháború során falubeliek közül is többen áldozatául estek a harcoknak. Emléküket őrzi a templom falán elhelyezett emléktábla. A korábban betelepített családok emigrációba menekültek. Többen voltak munkatáborokban.
A háború utáni újjáépítés az ipartelepítés a TSZ kialakítása alapjaiban határozta meg a község életét. Sokan a szomszédos bányákban dolgoztak, de sokan a Komlói cipőgyártó, illetve ruhakészítő műhelyekben.


« vissza








Új Széchenyi terv